TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Kozárd neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal. Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól. Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással. Mátyás király idejében Kozárd Kalondai Simon birtoka lett. A falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta. A XVIII. században a megüresedett faluba magyarokat és szlovákokat telepítettek be, ezt bizonyítják a földrajzi és családnevek is. 1865-ben a falu kétharmada leégett, majd 1873-ban a kolera is szedte áldozatait.
A lakosság régen földművelésből élt. Kozárdnak országos hírű volt a bora, mígnem az 1880-as években Amerikából bejött filoxera elpusztította a szőlőket. Ezután mindent újrakezdtek a szőlőművelésben, de sosem nyerte vissza régi fényét a bortermelés. Az utóbbi másfél évtizedben hatalmas fejlődésnek indult a település, az alma, körte, szilva, barack és mandula telepítések nyomán. Ezekből jött létre a Kozárdi Almavölgy, amely gyümölcseivel, fesztiváljaival, mangalica és szürke marha farmjával, a szomszédos horgásztóval immár kedvelt kirándulóhely.
LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
A tiszta, csatornázott falu csodálatos üvegkupolás új kápolnája, szép harangtornya, a Kápolnát díszítő művészi oltárképek, a bejáratát ünnepélyesen őrző Zenélő angyal, a harangtorony mellett álló Mária szobor, Árpád vezér, a Paraszt Bacchus és a Bőségszarus édesanya, a szomorúan méltóságos Trianon szobor, a Magyarok Összetartozásának szobra, a Zrínyi közben álló Magyar Gazda és a patakparti Pásztorfiú szobra, valamint a hősi halottak igézően szépre faragott kopjafája méltán állítja meg percekre vagy órákra a jövevényt. A vendégszerető faluban legalább hat vendégház és helyi magyar és palóc ételeket kínáló étterem már napokra is marasztal.
A Kozárdi Almavölgyben a tavaszi virágerdő után érik a ropogós cseresznye, a hamvas kék szilva, a csodaszép kajszi és az ízes-színes kozárdi alma. A domb túloldalán a Mangalicafarmon, megnézni a szilaj és büszke magyar szürke bikát, vagy elsétálni a horgásztóhoz, vadvirágokat csodálni az Anna kápolnához vagy az Andezit bányához vezető vezető erdei ösvényeken. 2009. óta Kozárdon vezet át a Gödöllő-Máriabesnyőt Mátraverebély-Szentkúttal összekötő Mária zarándokút, de a Novohrad-Nógrádi Geopark részeként a falu határában található a 15 millió éves „kozárdi formáció” csodálatos csiga, kagyló, rovar és levéllenyomatokkal. A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben fekvő Kozárd területe 2009. óta a cserhát Natúrparknak is része.
PROGRAM LEHETŐSÉGEK
Vannak a kis falunak jeles napjai is, ilyen az április végi Almavirág fesztivál, a július eleji Muzsikál az Erdő koncert és a szeptember közepén tartott Magyar Ízek - Magyar Színek gasztronómiai és gyümölcsfesztivál. A Faluház Galéria kulturális programjai és a környék látnivalói a www.kozard.hu oldalakon is láthatók. Most épül a Palóc Galéria, ahol a falu és környéke népi emlékeit tekinthetik meg a látogatók.
S aki jó emlékekre vágyik, az az élmények mellé visz magával egy kis kóstolót a helyi „Palóc ízek” lekvárokból, magvas és aszalt gyümölcsös mézekből, igazi magyar mangalica kolbászból, a füstölt és sózott szalonnából, bokri juhsajtból, Kozárdi vadászborokból, kisüsti pálinkákból, s más ízletes helyi termékből. Ez az a hely, amit "meglátni és megszeretni" lehet.